A díjlovaglás fellendülése, új szakág megjelenése: a lovastorna

A díjlovagló válogatott edzőtábora, hagyománnyá válva minden évben szilveszter táján megrendezésre került. Ernst Weihs „Cimbi” elvállalva a magyar díjlovas válogatott edzéseit, Kaposvárra utazott és baráti közvetlenséggel irányította a felkészülést. Az ő munkáját is fémjelzi, hogy a díjlovaglás színvonala – elsősorban a Dallos-Bordal párossal – nemzetközileg is elfogadhatóvá vált. 1984-ben a kaposvári ifi lovasok mellé bekapcsolódott Fehér Gábor is, később – 1988-tól Komjáthy György ismét a Gazdász SE-hez igazolt. Kövy András 1981-től a válogatott tagjaként rendszeresen külföldön is versenyez. 1984-ben Rajz Katalin Legénnyel ifi válogatottként Strömsholmban részt vett az ifi Eb-n, ahol becsülettel helyt állt.

Eredmények:
1984:
Országos Díjlovagló bajnokság: ifi III. helyezett Rajz Katalin, felnőtt III. helyezett Kövy András

1985:
CDA-BB Kupa: ifi IV. hely Rajz Katalin, felnőtt II. hely Kövy András

Heinz Breza osztrák versenyző ezen a versenyen a Kaposvárról évekkel ezelőtt vásárolt 18 éves Duhajjal a Nagydíjban III. helyezést ért el. Duhaj több nemzetközi versenyen szerepelt nagy sikerrel.

Főiskolás Bajnokság: III. helyezett Fehér Gábor

1986:
Ifi OB: III. helyezett: Rajz Katalin

Felnőtt OB: IV. helyezett: Kövy András

Ebben az évben vett búcsút Kövy András Legénytől. (1974-es magyar félvér fekete mén, apja North Star A/XIX-2, anyja Kati). 1981-ben a Luxemburgi Eb-n 7 évesen a magyar csapat legeredményesebb lova volt, sportpályafutása befejezéséig sok nemzetközi versenyen állt helyt. Szomorú veszteség érte a lovasiskolát Kormos elhullásával. Az új, tehetséges lovak kiképzésébe fektetett munka kezdte eredményességét mutatni Andalgó és Úrimuri révén.

1987:
CDA-OB: IV. Kövy András (Andalgó)
Ifi OB: Fehér Gábor-Tarokk, Budai Andrea-Jelvény szerepelt eredményesen.
Fehér Gábor helyet kapott az ifi válogatottban.

1988:
Nashua Díjlovagló Világkupa: 6 ország, 40 lovas
Komjáthy György Hatalom, Kövy András Andalgó szerepelt eredményesen.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy a kaposvári díjlovasok fejlődése töretlen volt ebben az időszakban. Kövy András mint edző – a klasszikus hagyományokra alapozva – újabb és újabb ifjúsági versenyzőket hozott fel az elsők közé, ezt gyakran az általa lovagolt lovaival oldott meg az eredményesség érdekében. Saját nemzetközi szereplését döntően befolyásolta ezeknek a sportlovaknak a minősége – mozgásban és megjelenésben nem tudtak versenyre kelni külföldi társaikkal.

Az ugrólovasok munkáját továbbra is a területi szintű eredményesség jellemezte. A Kaposváron megrendezett OB-kon is sikerült néhány értékesebb helyezést elérni.
1985: ifi csapat II. hely
1988: vegyes csapat II. hely (Herczog Emil – Hippy, Szarka Ferenc – Jácint)

Herczog Zsolt ifjúsági válogatott lett.

A lovasiskola harmadik jelentős szakága a voltizs – nagyon fiatal sportág – az 1980-as évek elejétől kezdett elterjedni Magyarországon. Kaposváron Kövy András egy külföldi újságcikk alapján, s ezután a külföldi szakirodalom felhasználásával próbálta a gyerekek körében népszerűsíteni. Az első voltizsló Ármány volt, az edzéseket 10 gyerek részvételével kezdték el.
„ A voltige, amellett, hogy felfogható a lovas – sportpályafutását megelőző általán sokoldalú képzésként, felfogható önálló versenysportként is. Gazdaságossága nyilvánvaló, hiszen egy lovon egyszerre 8 gyerek versenyezhet. A voltige bírónak legalább annyit kell értenie a tornához, mint a lovagláshoz.” (Kövy András, 1984.)

Első lovastorna csapat Ármány hátán, Kövy András futószárazásával

1984-ben az OTSH sportágként elismerte a voltizsálást. Az MLSZ Díjlovagló Szakágán belül megalakult a Voltige szakbizottság is. A sportág egyre népszerűbbé vált, s a lovastorna versenyeken a kaposváriak is eredményesen szerepeltek. Eredményesebb versenyzőink: Gál Renáta, Takács Tímea – válogatott, Sudár Ilona – egyéni OB III. helyezett, válogatott, Tóth Tímea – Hamburgi Eb 15. helyezett.

Újabb külföldi sportkapcsolatok alakultak ki. Léber József díjugrató edző 1985-ben franciaországi tanulmányúton vett részt. A strassburgi lovasokkal csere utak szervezésére nyílott lehetőség, amelyet évről-évre ki is használtak az SE lovasai. Lovaikkal könnyű követelményű military versenyeket bonyolítottak a két helyszínen évenként váltakozva. A díjugratók klubkapcsolatokat kialakítva, rendszeresen jártak a jugoszláviai krizevci lovasklub versenyeire.

Az oktatás új profiljai

Az évről évre azonos tapasztalatok az edzőképzés során megmutatták, hogy a színvonalas oktatás érdekében szükségessé válik a jelentkező hallgatók felvételi vizsgájának bevezetése. Az edzőképzés presztízse megkívánja, hogy a hallgatókat ne könnyűügetni, vagy nyergelni kelljen megtanítani, hanem magasabb szintű feladatok megoldásával, tudásban homogénebb állománnyal legyen lehetőség a minőségi munkára.

Az egyetemista kezdők lovagoltatásával is problémák adódtak, melyek megoldására új javaslat született:

• A kezdők kikötött lovakon azonnal szabadon kezdjenek lovagolni (fő probléma ennél a szisztémánál a balesetveszély volt)
• „legénységi lovarda” formátum betartása
• kötelező megjelenés heti 3 alkalommal
• etetés, ápolás, takarmányozás gyakorlata kötelező
• határozott óraszám után vizsga – kiszűri a tehetségesebb lovasokat, akik tovább lovagolhatnak.

A felvételi rendszert Kövy András dolgozta ki és vezette be 1984-től.
A lovasiskola különböző tanfolyamokat is szervezett az oktatás keretében:

- 1984-ben military bírói, edzői és pályaépítői tanfolyam és továbbképzés Monspart Gábor edző vezetésével, Elemér Malanotti nemzetközi díjlovas bíró közreműködésével.

- Ugró pályaépítői tanfolyamot Robert Puskás osztrák pályaépítő tartott, az 1984-es Díjugrató OB keretében.

-  Díjlovagló bírói tanfolyamok (1984-1985) célja a versenybírók nemzetközi elveknek megfelelő továbbképzése, a bíráskodással kapcsolatos elvek, ismeretek elsajátítása. Vezetője és fő előadója mindkét évben Kurt Albrecht tábornok, FEI bíró volt.

Edzőtovábbképzés a kaposvári főiskola előadótermében 1985-ben

Létrejön a Somogy Megyei Lótenyésztők Egyesülete

Létrejött a Somogy Megyei Lótenyésztők Egyesülete (1984), amely összefogja a megye lótenyésztőit, szakmai segítséget, összefogást nyújt versenyzési és versenyeztetési lehetőséget ad az állomány kipróbálására. A tenyészszemléknek és az évi egy versenynek a kaposvári lovarda adott otthont.

Gidránok Kaposváron

Az akkoriban még Szántódpusztán működő gidrán ménes feladata, az ÁTMI előírásainak megfelelő tenyésztési munka, a fajta fenntartása, a fajtában rejlő genetikai képességek kiaknázása, esetenként keresztezési partnerként felhasználása. Feladata továbbá a szaporulat felnevelése, a genetikailag és küllemileg alkalmas egyedekből országos fedezőmének felállítása. A fennmaradó szaporulat biztosítja a lovasiskola és az idegenforgalmi istálló lószükségletét. Segítségével kell lehetőséget teremteni a főiskolai hallgatók oktatásához, a kiváló egyedek sportcélú kipróbálásához. Ezek szellemében időről-időre 3 éves csikók – mének és kancák – sportkipróbálására is sor került. 1986-ban a korábban felállított három kanca (Játék, Jácint, Gésa) után újabb öt kanca és két mén került a lovasiskolába.

Vásártér beépítési terve

1986-ban Dr. Baka József rendeli meg a Somogyker-től a vásártér beépítési tervét mezőgazdasági vásárok rendezésének lehetősége végett. A tervben komplett úthálózat kialakítása, kiállítási pavilonok, iroda, vendéglátóipari helyiségek szerepeltek. Ebben a formában nem valósult meg – a későbbi mezőgazdasági és gépkiállításokat mobil sátrakkal, csupán néhány stabil épülettel oldották meg.

Mezőgazdasági kiállítás a vásártéren 

(Forrás: Kemény Zsuzsanna - A Lovasakadémia első 25 éve, szakdolgozat)